Tanulási tippek az egyetemre

2017.már.17.
Írta: kingaszabados92 Szólj hozzá!

EGYES TANULÁSI MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

  • Tanulásterv

Az idő pénz, kincs, arany satöbbi. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni a megfelelő időbeosztást, hiszen ez az alapja mindennek. A tanulásterv egy kis órarend, amit bármilyen időszakra készíthetsz: hétvégére, őszi- téli – tavaszi szünetre, egy hónapra, de akár az egész félévre is. Célszerűbb egy előre átlátható időszakot megcélozni, hiszen egy féléves tervbe kizárt, hogy ne csúszna valamilyen előre nem tervezett kötelezettség, esetleg egy hosszabb lefolyású betegség. A tanulástervnek épp az számomra a lényege, hogy mindenáron tartsam magam hozzá, hiszen ha nem tartok önfegyelmet és egyik nap megengedem, hogy „néhány tételt áttegyek holnapra”, azt sajnos máskor is meg fogom engedni magamnak és a vége csupán az lesz, hogy feltorlódik a tananyag, s csak kapkodni fogok.

A legtöbb szemeszterben hatalmas teher volt rajtam és az őszi valamint a tavaszi szünet két-két hete (egyetemünkön ún. tréninghét és mellette szünet) volt az, amiben az addigi lemaradásokat be tudtam hozni és előre is tudtam tanulni. A záróvizsgán is ugyanezt a módszert alkalmaztam, csak ott több hétre lebontva. Vedd górcső alá miből mennyit kellene tanulnod, hány tételt kellene kidolgoznod, megtanulnod, hány óra anyagából írtok zárthelyi dolgozatot, vagy vizsgáztok és nézd meg hány olyan napod van amit rá tudsz szánni ezek megtanulására. Természetesen nem kell minden napodat beosztanod, nem is egészséges, tehát hetente legalább egy napot tarts meg pihenőnek (eleinte én sem hittem el, de sokkal kifizetődőbb, mint non- stop tanulni)! Ennek tükrében a táblázatodba írd be előre, mikor mit és konkrétan mennyit szeretnél tanulni és oszd be ahogy neked kényelmes lehet. Felüdülés lehet egy nehéz nap után egy könnyűt tervezni, vagy egy napra több tételt beosztani, másnapra pedig kicsivel kevesebbet. Természetesen minden gépezetbe nem várt hiba csúszhat, de úgy gondolom az a legfontosabb, ha például az egy adott napra tervezett hat tétel valamilyen oknál fogva ki kellett maradjon, azt a hat tételt a következő napokban arányosan elosztva pótoljuk be, ne torlódjon föl!

 

  • Naptár vezetés

A tanulásterv sokszor kusza és átláthatatlan lehet, ha beleírunk, átnyilazzuk az elmaradt tanulnivalókat. Én mindig szerettem a falinaptárakat, szem előtt vannak. Sokkal jobban átlátható még mennyi a rendelkezésünkre álló idő, ha nagy piros betűkkel megjelöljük a vizsga, vizsgák napját és jelöljük még hány napunk van hátra a tanulásból. Erre a módszeremre egyszer egy olyan kommentárt kaptam, mintha a börtönben húzogatnám a szabadulásig hátralévő napokat. Azt is beírhatod az egyes napokhoz hány tételt tudtál megtanulni, vagy vezethetsz egy lapot arról is melyik nap mire haladtál. Mindig jó látni a munka eredményét, ahogy telnek a napok szaporodnak a feljegyzések az elsajátítottakról. Motiválni fognak a látottak, akár abban az értelemben is, ha naponta csak egy- két tétel, vagy akár semmi nem kerül a papirosra. Utólag pedig a naptáradat bámulva el fogsz képedni milyen rengeteg mindent tudtál elsajátítani, mennyi mindent képes voltál egyetlen nap alatt megtanulni.

grant-calendar-300x216.jpg

  • Kihúzófilc

Mindenkinek van kedvenc színe. Miért ne lehetne színesebbé tenni egy tételt azzal, hogy a kedvenc színű filctollunkkal, színes ceruzánkkal tarkítjuk? Rengeteg ember vizuális típus, egy színhez, alakhoz, formához köti a tananyagot, míg mások egy egész könyvet képesek úgy felmondani, hogy a könyv már- már érintetlennek tűnik. Régen én is ez utóbbi csoportot gyarapítottam. Az érettségi tételeim minden kihúzás mentesen kerültek a minap a kezembe és elképedtem, ezeket hogyan tudtam színezés nélkül megtanulni? Bár akkor is „trükköztem”, variáltam a tételek küllemét, különböző betűszínt állítottam be a szövegszerkesztőben, hogy kicsit különbözzenek egymástól a kidolgozott jegyzetek formailag is s ne csak tartalmilag.

Először olvass el egy- egy bekezdést, azután a lényegesnek tartott mondatot, szavakat emeld ki valamilyen színnel. Fontos, hogy tényleg a lényeget jelöld, hiszen én is nem egyszer néztem föl úgy a lapból, hogy arra eszméltem, az egész oldal ki lett színezve. Ennyi erővel a sima hófehér lapot tisztán is hagyhattam volna. Használhatsz különböző színeket is: egy kulcsszót kiemelsz egy színnel, majd a részleteket egy másikkal.

Tetemes mennyiségnél rá fog állni az agyad arra, persze csak ha rengetegszer forgattad a tételt, hogy egy szín is beugrik mellé, mikor próbálod felidézni. Nekem ez mindig hatalmas segítséget adott és évek múltán is először a színe ugrik be egy tételnek, témának. Az írószerboltokban válogathatsz megannyi márka és szín közül. Sajnos nem mindig a legolcsóbb a legjobb minőségű, többször törött ki a vastag hegye a legolcsóbb filceknek, míg az, amire kicsit még sajnáltam is a pénzt hosszú hónapokig bírta a strapát. Idővel színes ceruzákat is használtam, sokkal szélesebb a színskála, mint a filceknél. Úgy vélem a színek nem csak egyszerűbbé, de élénkebbé és kicsit vidámabbá is teszik a tételek tanulását!

 

  • Formázás, kézzel írás

Azzal is variálni tudod a tételek küllemét, ha a számítógép kínálta megannyi lehetőség közül kicsit szabadjára engeded az egér kattintását: fekvő – álló oldal közti kombinációk, betűszín, betűméret, stílus, bekezdések, oldalszámok különböző stílusban és helyeken, oldalszegélyek, de én sokszor még kis színezhető figurákat is illesztettem a papír fölső sarkába és sok tételem tetején állatos vagy mesefigurás színezők várták, hogy a tételt tanulva kiszínezzem őket. Ezek felnőttként olvasva gondolhatod milyen gyermetegek, de mikor két hét alatt négy szigorlatot kell letudj és még négy szóbeli vizsgát a köztes időkben, ami összességében több száz tételt foglal magába, hidd el, örülni fogsz, ha két hasonló, összefolyó, bonyolult tételt meg tudsz különböztetni, főleg mikor néhány tételre alig jut idő és mindenáron a fejedbe kell tuszkolni a tananyagot.

A változatosságot növelni tudod azzal, ha néhány tételt kézzel dolgozol ki. Rengeteg előnye és hátrány is van ennek: jómagam elsősorban akkor írtam kézzel tételt, ha nem állt rendelkezésemre számítógép vagy nyomtató és rögvest tanulni szerettem volna. Másrészt változatosabbá teszi a több száz tételt, ha van köztük kézzel írott is. Sokkal egyszerűbb, ha előtted van egy tankönyv és csak „másolnod” kell. Nekem mindig nehezebb volt tankönyvvel egyensúlyozni és közben gépelni. Tény, hogy sokkal lassabban tudunk írni, mint gépelni és ami gépelve egy- két oldal, az kézzel írva sokszor ennek a duplája. A kézzel írás ingyen van, csak lap és toll kell hozzá, míg ha nyomtatnod kell borsos ára van a nyomtatónak, legfőbbkép a tintapatronnak, s a nyomtató szaküzletek nyitva tartásához is alkalmazkodni kell. Úgy tapasztaltam a kézzel írott szöveg sokkal jobban rögzül, hiszen mikor gépeltem sokszor annyira fáradtan került erre sor, hogy szó szerint csak begépeltem a tankönyv néhány fejezetét és nem is figyeltem rá mit gépelek. A jegyzetelésnek épp az a lényege, hogy a lényeget kiírd és ne a teljes szöveget, de én sosem tudtam tankönyvből tanulni ötven, hatvan tételt, mindig szükségem volt arra, hogy egyenként, külön- külön, kézzel fogható formában meglegyenek. (Ezekről később.)

 

Kép forrása: http://www.dhleonardconsulting.com/

ELSŐ NAP AZ EGYETEMEN

Minden kezdet nehéz, de amennyiben élelmes és körültekintő vagy, akár az első egyetemi napod folyamán kreditekkel gazdagodhatsz.

A sikeres felvételi után értesítést fogsz kapni a leendő felsőoktatási intézményedtől a tanévre és beiratkozásra vonatkozó részletekről. Mi például rengeteg információt és trükköt a felsőévesektől tanultunk meg, melyről az intézmények talán azt gondolják magától értetődőek.

A tanulmányi rendszert kezdd el már az első tárgyfelvétel előtt tanulmányozni. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de idővel minden csínját- bínját ismerni fogod. Manapság már minden ügyintézés elektronikus úton folyik, mi is már csak az oktatók anekdotáiból ismertük a régi rendszert, amikor a vizsgajelentkezés is az iskola falai között egy füzetbe történő feliratkozás során ment végbe. Ahogy a régi rendszer, úgy a jelenlegi elektronikus rendszerek sem tökéletesek, sok keserűséget okozhatnak.

A tantárgyak felvétele előtt időben tervezd meg az órarendedet. Rajzolj fel egy lapra egy klasszikus órarendet és először írd be a kötelezőként felveendő tárgyaidat. Ebben segíthet egy, az iskolák honlapján rendszerint megtalálható mintatanterv. Gondosan mentsd el, akár nyomtasd ki a Rád vonatkozó mintatantervedet és vezesd egészen az egyetemi tanulmányaid befejezéséig. Hidd el, rengeteg rossz élményt tudsz így elkerülni, mindig tudni fogod milyen tárgyakat kell teljesíts, a kötelezően választható és szabadon választható tárgyak sűrűjében nem fogsz elveszni, nem lesz arra esély, hogy az egyik blokkból kevesebbet végy fel és erre csak az abszolutórium előtt derüljön fény.

A kötelező tantárgyakra minden esetben be kell férj, általában ezeknél az óráknál nincs is létszámhatár. A szemináriumokat, gyakorlati órákat, kötelezően választható és szabadon választható tárgyakat pedig igazítsd a kötelező előadásokhoz. Ezeknél az egyéb tantárgyaknál jellemző a létszámkorlát. Mindenképp a kötelező szemináriumokra be fogsz férni, csak nem mindegy milyen időpontra. Senkinek sem fűlik a foga pénteken este fél héttől még szemináriumra menni, így próbálj olyan órarendet összeállítani, amelyben kevés a lyukas óra és a legideálisabb abból a szempontból, hogy ne kelljen iskolába menni reggel egy előadásra, délután még egyre és este is egyre. Egyébként az a legideálisabb, ha az előadás után közvetlenül következő – amennyiben van ilyen – gyakorlati órát célzod meg, vagy én például azt szerettem a legjobban, ha volt egy előadás hétfőn és a hozzá tartozó gyakorlati órát keddre, szerdára vehettem fel, mert így az előadás anyagot át tudtam nézni a szemináriumra és így a gyakorlati órához hozzá tudtam szólni, vagy az esetleges kérdéseimet fel tudtam tenni.

Alaposan nézd meg melyik tárgy mire épül és csak akkor halaszd el egy tárgy felvételét, teljesítését, amennyiben a későbbiekben is lesz lehetőséged csúszás nélkül abszolválni. Ha kevés az óraszámod és úgy érzed a felvett tárgyakat különösebb nehézség sem jellemzi, nyugodtan jelentkezz be a mintatanterv szerint később teljesítendő tantárgyakra. Ez előnyös lehet abból a szempontból, ha ezáltal egy adott félévre olyan kevés tárgyad fog maradni, hogy akár dolgozhatsz is, de hátrányos is, mert ha állami támogatottsággal tanulsz, alig lesz kredited és nem leszel ösztöndíjra jogosult. Ezekről a későbbiekben szólok részletesebben. Amennyiben a szakod mintatanterve nem olyan szigorú, hogy minden mindenre épül, könnyen akár egy fél évvel, akár évvel is hamarabb végezhetsz az egyetemi tanulmányokban, ha a tárgyakat halmozod félévente, viszont ennek hátulütője lehet a kevésbé jó érdemjegy, tanulmányi eredmény.

Első félévben úgy vélem ragaszkodjunk a mintatantervhez és ne vegyünk fel előre feleslegesen tantárgyakat. Egyébként is a létszámkorlátos kötelezően választható, szabadon választható tantárgyak esetében, ha tudjuk, hogy nem fogunk tudni bejárni vagy csak azért vesszük fel a tárgyat, hogy „ha marad idő, majd megcsinálom”, ne foglaljuk mástól a helyet. Jellemzően a végzősök szoktak rádöbbenni, hogy hiányzik még egy- két ilyen jellegű tantárgyuk és úgy kell kérvényeket írni a helybővítésért, közben pedig sokszor a bejelentkezett harminc tanulóból mindössze tíz jár az órára és legfeljebb tizennégy, tizenöt teljesíti a vizsgát is. Az első félév egyébként is nehéz abból a szempontból, hogy vadidegen az egyetemi élet, a tantárgyak, a tananyag, a teljesítendő vizsgák, megszokni a gimnáziumi rendszer után a felsőoktatásét. A tanulmányi rendszerben megtalálsz minden információt, ezen keresztül fogsz üzeneteket kapni, esetleges befizetéseket kiegyenlíteni, az egyes időszakokat is itt látod, valamint a határidőket is. A legtöbb egyetemen már megszűnt a papírformában létező index, helyette elektronikusan vezetik az érdemjegyeidet is.

Előre tájékozódj a tantárgybefogadás rendszeréről is. Ez azt jelenti, hogy ha korábban másik felsőoktatási intézményben hasonló tárgyat hallgattál és eredményes vizsgát tettél belőle, felmentést kaphatsz az adott egyetemen, főiskolán ezen előadás hallgatása alól. Egyeteme válogatja hány százalékos egyezésnek kell lenni a másik intézményben elfogadott tanmenettel. Azzal is krediteket szerezhetsz, ha valamilyen informatika, vagy idegen nyelvi tárgyat kellene teljesíts és rendelkezel nyelvvizsgával, számítógép kezelői vizsgabizonyítvánnyal, de több esetben elegendő lehet akár egy érettségi vizsga igazolása is. Jellemzően informatika és idegennyelv minden felsőoktatási intézményben legalább egy féléven át oktatott tantárgy, járj utána bizonyítványodat, igazolásodat elfogadják-e, s rögtön szert tehetsz néhány kreditre.

Az eredményesség kulcsa az, hogy jól térképezd fel a félévek követelményrendszerét, s a diploma minősítés rendszerét is. Mi csak az első év végén tudtuk meg milyen jelentősége van a szigorlatoknak, mikor, hol és milyen feltételekkel kell a szakmai gyakorlatot teljesíteni satöbbi. Mindent megtalálsz az iskolád tanulmányi és vizsgaszabályzatában (Tvsz.), ami hosszúnak, érdektelennek és unalmasnak tűnhet, de szánj rá egy fél órát és nézd meg a legfontosabb kérdéseket. Ez a könyv is legjelentősebb kérdéseket próbálja összegyűjteni, górcső alá venni, de a konkrét követelményt a Te iskolád fogja előírni.

A mintatantervet vezesd gondosan, ott láthatod mikor és milyen tárgyakból kell szigorlatod tenned. A szigorlat több féléven át oktatott tárgyak vizsgáját jelenti, amely a diplomajegyedet fogja meghatározni. A diploma minősítés rendszerint a szigorlatok, valamint a szakdolgozat védés és az államvizsgák érdemjegyeinek átlagából tevődik össze és a végső eredmény függvényében kerül besorolásra (magna cum laude, summa cum laude, cum laude, rite minősítések), de egyes egyetemeken más jellegű is lehet a minősítés.

A szigorlatok nem csak az átlagolás szempontjából jelentősek, egyes munkahelyeken akár az egyes alapvizsgáid eredményét is nézhetik. A diplomád minden esetben mellékletet fog tartalmazni valamennyi tárgyad érdemjegyével, melyről szintén az adott munkáltató másolatot kérhet, így nem érdemes ebből a szempontból sem alulbecsülni az „egyszerűbb” tárgyakat. Az okleveled megszerzésének nem csak a tárgyak abszolválása az egyedüli feltétele: nyelvvizsga bizonyítvány, esetleg bizonyítványok megszerzése, szakmai gyakorlatok teljesítése, szakdolgozat írása is velejárója. Ezek ne torlódjanak fel, sose hagyd teljesítésüket az utolsó félévre, lesz épp elég más teendőd, de erről szintén a későbbiekben olvashatsz.

Ha nem is szeretnél valamennyi tanórán rendszeresen részt venni, a legelső órán okvetlenül jelenj meg. Ezen fogja az oktató ismeretni a követelményeket, melyek ugyan sokszor a tanulmányi rendszerben az adott tárgy leírásánál szerepelnek, de sokszor nem fedik a valóságok, sablon szövegek. Térképezd fel milyen tankönyv, jegyzet szükséges a tananyag elsajátításához, az is lehet, hogy nincs írott jegyzet, vagy ugyan van, de hiányos és az órai anyag képezi a vizsga tárgyát. A tanár ugyancsak tájékoztat arról lesz-e évközbeni dolgozat, mi a feltétele a vizsgára bocsátásnak, írásbeli vagy szóbeli a vizsga, hány fokozatú az értékelés. Sokszor már a legelső tanórán kitűzik a zárthelyi dolgozatok időpontját. Több esetben megajánlott jegyet is lehet szerezni, rendszerint ez több, féléves dolgozat értékeléséből áll össze, vagy az utolsó órák valamelyikén megírott beszámoló jegyéből s mentesít a vizsga alól. Azt is megtudhatod az óra „katalógusos”-e, vagy fakultatív a részvétel, mennyit lehet hiányozni. Ezek alapján meg tudod ítélni mennyire érzed szükségét az órai jelenlétnek. Arra gondolok, s erről szintén egy későbbi fejezetben részletesen, hogy amennyiben például nem kötelező az órai jelenlét van-e olyan társad, akivel felváltva tudnátok az órára járni és a jegyzeteiteket kicserélni, vagy egyébként szóbeli a vizsga és a hatvan- nyolcvan tétel valamennyijét úgy sem tudjátok előadás alatt végig venni és inkább szintén megosztva a jegyzetelést valaki odahaza dolgozza ki a tételeket, a másik órán jegyzetel, majd a következő órán fordítva és gyorsabban tudtok haladni a tananyag feldolgozásával.

Sajnos a legtöbb egyetemista fel tud idézni olyan tanórákat is, melyeken az oktató csak felolvassa elejétől a végéig a könyvet, amit egyébként otthon is meg lehet egyénileg tenni, vagy mindenről beszél, csak a tananyagról nem. Ilyen esetben a Te döntésed részt veszel-e az óráin, esetleg mást tanulsz a pad alatt, vagy odahaza inkább önállóan feldolgozod a tananyagot és önállóan készülődsz. Javaslom, hogy az olyan előadásokon, melyek írásbeli vizsgával fejeződnek be okvetlenül jelenj meg. A lehető legegyszerűbb módja az ilyen vizsgákra készülődésnek, ha viszel magaddal tollat, ceruzát, vagy laptopot és próbálod a lehető legtöbb információt lejegyzetelni, amit az oktató elmond, és nem kell a tankönyvet elejétől a végéig megtanulni. Ennek az az indoka, hogy míg a szóbeli vizsgára azt is kérik, ami az órákon nem hangzott el, hiszen tételek vannak, addig az írásbeli javarészt csak az órai anyagból áll össze, nagyon ritka, hogy kéri az oktató, hogy az órán el nem hangzott fejezeteket is meg kell tanulni. Tudod ilyen esetben mik a fajsúlyos részek, mik az évek óta ismétlődő vizsgakérdések, több esetben az oktatók elmondják azt is, mi nem kell a tankönyvből és rengeteg időt spórolhatsz meg vele, mitöbb meglepetés sem érhet a vizsgán. A legtöbb tanár nagyon szereti, akit rendszeresen lát az óráin: a szóbeli vizsgán már ismerősként köszönt, az írásbeli vizsgán pedig – ha ismer név szerint is – könnyen lehet, hogy a rendszeres jelenléted miatt fél pont helyett akár egyet is kaphatsz, ami felfelé húzza az érdemjegyedet.

A gyakorlati órák rendszerint jelenléti ívesek, meghatározott számú hiányzás lehetőségével. Ne ijedj meg, nem minden szeminárium az aktív részvételről szól, bár alapvetően ez lenne a feladata. Sok oktató rendes előadást tart, többen a kötelező előadásokat egészítik ki, mások szigorúan gyakorlati munkát végeznek. A jogi egyetem berkein belül kifejezetten a jogesetek megoldása, a tárgyalások szimulálása, beadványok, keresetek írásának gyakorlása lenne a szeminárium célja, változó, melyik oktató melyik módszerhez folyamodik.

A legelső tanóráidon ne pánikolj be, bár tudom ezt milyen egyszerű mondani. Az utolsó államvizsgám végeztével eszembe ötlött milyen volt a legelső római jog, vagy jogi alaptan óra. Sírva mentem haza életem legelső egyetemi napja végén és zokogva meséltem Édesapámnak, hogy én azonnal feladom a felsőfokú tanulmányaimat. Római jogon a latin kifejezéseknek se szeri, se száma, a jegyzetem több tíz oldalasra sikerült, hiszen dupla római jogot tartott az oktató és nem értettem ez a tárgy miről is akar szólni. A tankönyv csak hetekkel később jelent meg, de az interneten remekül kidolgozott és megbízható jegyzetet találtam – ami ritkaságnak számít- és pár nap után már kezdtem érteni a tárgy lényegét.

Jellemzően tankönyvek az első óra után még nem fognak rendelkezésedre állni, hiszen a hatályos és új kiadásokat mindig próbálják a tanév elejére ütemezni, de rendszerint késnek vele. Ez sajnos sokszor idegőrlő, hiszen az órai anyagot nem tudod odahaza feldolgozni, kiegészíteni tankönyvből. Ilyenkor a várakozás helyett szétnézhetsz más egyetemek könyvesboltjaiban is, vagy pedig szorgosan járhatsz órára és próbálsz az órai anyagból tanulni. Én több ilyen alkalomkor felsősöktől kértem tankönyvet és az első néhány óra anyaga jellemzően még nem is az anyag legmélyebb, érdemlegesebb része volt, amit akár régi tankönyvekből is el lehetett sajátítani. Ne siesd el a tankönyvek, jegyzetek megvásárlását sem, ezekről szintén a későbbiekben lesz részleteiben szó.

Több egyetemen is lehetőség van szigorú feltételek között egyéni tanrendet kérvényezni. Ennek rendszerint indokául valamilyen betegség, külföldi tanulmány, kiemelkedő tanulmányi eredmény és iskolán kívüli tevékenység végzése szolgál. Jómagam is kiemelkedő tanulmányi eredményeim és demonstrátori elfoglaltságaim miatt részesültem e kedvezményben éveken keresztül, s mentesültem a tanórák, szemináriumok látogatása alól. Ezzel viszont nem érdemes visszaélni: általában a félévek végén vettem igénybe csak, hogy hiányzásaim igazoltak legyenek és hogy maximálisan tudjam vizsgáimat teljesíteni, az esetleges elmaradásokat pótolni tudjam. Más esetben, mikor versenyekre készültem, illetve amikor demonstrátori kötelezettségeimnek tettem eleget. Alapvetően nagyon jó kedvezmény ez, hiszen nem kell az oktatókkal folyamatosan egyeztetned, igazolásokat hoznod mikor és milyen okból nem tudsz megjelenni óráikon, csupán bemutatnod az erre jogosító dokumentumot.

Amennyiben megfelelően előre tájékozódsz nem érhet semmiféle meglepetés sem évközben, sem a vizsgán. Térképezd fel a végső követelményt! Lehetséges, hogy egy félév alatt négy szigorlatot kell teljesíts, s mellette még egyébként kollokviumok és beadandó dolgozatok tömkelegét is. Ilyen esetben trükközhetsz azzal, hogy ha valamelyik szigorlatot, kollokviumot egy évvel később is meg tudod csinálni, anélkül, hogy különösebb kockázatot vállalnál, csúsznál, nyugodtan told el egy évvel későbbre, amikor például jelentősen kevesebb tantárgy teljesítése vár Rád. Jóelőre mérd fel a követelményeket, feleslegesen ne vegyél fel tantárgyakat, ha úgysem tudod, akarod teljesíteni. A tárgyak felvételének száma is limitált, egyetemenként változó egy tárgyat hányszor lehet felvenni és hány alkalommal lehet eredménytelen vizsga esetén pótvizsgát tenni. Tapasztalataim alapján ezek egyre szigorodnak, mert rengetegen élnek azzal vissza, hogy „potyán” felveszik a tantárgyakat és ha van idejük, kedvük teljesítik, ha nem felveszik még egyszer. Vagy bemennek vizsgázni, hátha szerencséjük lesz, de ha mégsem mennek máskor, és azután és azután satöbbi.

Vizsgák esetében se foglald el a helyet másoktól. Általában a vizsgát megelőző napig lehet leadni, felvenni egy vizsgát, nagyon dühítő, mikor vársz egy helyre, mert hamarabb szeretnél vizsgázni és utolsó pillanatban adják le, mikor nem tudod már felvenni. Ez teljességgel ésszerűtlen: mindenki tudja a vizsga előtt legfeljebb három- négy nappal hogy áll a tananyaggal. Közbejöhetnek természetesen váratlan dolgok, de túlnyomó többségben ennek csak a trehányság áll a hátterében.

Ha valamilyen tanulmányi ügyben segítségre szorulsz, vár a tanulmányi hivatal. Megannyi esetben tapasztaltam, hogy egyes hallgatók a tanulmányi osztályt keresik olyan kérdésekben is, amely nem tartozik a hatáskörükbe, például mikor írnak valamelyik tárgyból dolgozatot. Ezzel feleslegesen tartják fel a dolgozókat és a sorban álló társaikat is. Először tájékozódj csoporttársaktól, oktatóktól, esetleg az adott tanszék tanszéki ügyintézőjétől.

Minden félévet kezdj a követelmények feltérképezésével, a mintatanterved ellenőrzésével, a tantárgyaid harmonikus beosztásával. Rangsorold a tantárgyaidat, melyre kell a legtöbb időt fordítsd, mely tárgyból lesz szigorlat, milyen átlagot szeretnél, milyen egyéb követelményeknek kell eleget tegyél. Ne torlódjanak fel a teendők az utolsó félévre!

 

 

maxresdefault.jpg

Kép forrása: www.youtube.com

Címkék: egyetem, első nap

TÉTELKIDOLGOZÁS A VIZSGÁN, A FELELET FELÉPÍTÉSE

 

Jelen részben azzal kapcsolatban szeretnék Neked tanácsot adni, hogyan dolgozz ki a vizsgán a kettő-öt-hat oldalas jegyzetedből egy mégrövidebb összefoglalót, hogyan add át az elsajátított tudást néhány perc alatt.

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy szóbeli vizsgán a megtanult tételt szó szerint elkezdik mondatokba foglaltan papírra vetni. A legelső szóbeli kollokviumomon én is így tettem, sőt hosszú időn keresztül terjedelmes tételeket próbáltam kidolgoztam abban a tíz, tizenöt percben, amely a felkészülésre rendelkezésre állt. Erre sajnos nincs idő. Több alkalommal is megesett, hogy hiába feleltek előttem mások, két vagy akár három tételt is ki kellett húzni, s amikor terjedelmes, tartalmas tételeket húztam, egyszerűen nem jutott idő mindent leírni és fejből mondtam fel a lemaradt részt, aminek persze az lett az eredménye, hogy a vizsgadrukk közepette jól belekavarodtam.

Alapvetően a szóbeli feleletnek is megvannak az előnyei és a hátrányai. Előnye, hogy sokkal jobban meg tudjuk csillogtatni tudásunkat. Ha egy tétel gyengébben is megy, a más tantárgyakból elsajátított releváns ismeretek felvillantása már fél siker lehet a felelet közben. Megeshet az is, hogy valamit félremondunk, de az oktató felhívására rögtön ezt korrigálni tudjuk, vagy ha nem jut eszünkbe valami a vizsgáztató rá tud vezetni minket.

Hátránya, hogy egy feleletet szépen fel kell tudni építeni, nem elegendő csak felsorolásokat és fogalmakat tanulni, mint egy írásbeli vizsgára, komplexebben át kell látni a tananyagot. Nem utolsó sorban jó "beszélőke" is szükséges ahhoz, hogy pár percben elő tudjuk adni azt, amit hónapokon, vagy akár éveken át tanultunk. Ez a képesség az évek során vizsgáról vizsgára ki fog alakulni, finomodni, s az államvizsgákon már a papírra vetetett félszavak alapján is egy tartalmas és szakszerű felelettel tudunk szerepelni.

Mindenek előtt fontos a megjelenésünk. A vizsgának, a bizottságnak, a vizsgáztatónak adjuk meg a tiszteletet, de ne csak azzal, hogy felkészülünk, hanem hogy alkalomhoz méltóan kiöltözünk. Sokan felnőtt fejjel is képesek farmerben és dekoltált, utcai fölsőben, strandpapucsban megérkezni egy vizsgára. Ne a külsőnkkel próbáljunk jobb érdemjegyhez folyamodni. Öltözzünk szolidan, a legnagyobb melegben se viseljünk hátunkat, vállunkat, mellünket megvillantó fölsőket, ne húzzunk olyan szoknyát, melyből a hátsónk éppen hogy csak nem látszik ki. Kerüljük a sportcipő, a tornacipő viseletét, a feltűnő és színes bizsukat, a dekoltázsba becsüngő medálokat, díszes hajpántokat. A legnagyobb hőségben se fogjuk három, négy csurkába a hajunkat, kössünk egyszerű lófarkat. Gondolom, most megfordul a fejedben, melyik középkori filmből léptem ki, de hidd el a "kevesebb néha több" mondás itt érvényesül talán a legjobban.

Nincs nagy jelentősége, de értékelik az oktatók, ha valaki elsőként szeretne számot adni tudásáról. Jó benyomást kelt az, aki nyugodtan, higgadtan és magabiztosan lép a terembe és a tétel, tételek kihúzásakor nem esik pánikba. Nincs rosszabb attól, mikor valaki visszaadja a tételét. Szerencsét lehet próbálni természetesen azzal, hogy ha a tételsor felét, esetleg háromnegyedét tudod és bízol abban, hátha nem húzod ki azokat a maradék tételeket, amiket nem tudsz. Véleményem szerint sosem jó kockáztatni, ha már a nehezén átevickéltél nem érdemes rizikót vállalni, s egyébként a legtöbb tantárgy anyaga egyszer a közeli, vagy távolabbi jövőben úgyis visszaköszön vagy államvizsga, vagy szakvizsga formájában vagy csak egyszerűen egy állásinterjún, valamikor úgyis meg kell tanuld. Legyen nálunk toll, zsebkendő, kerüljünk minden gyanús tevékenységet, amivel a csalás gyanúja ránk terelődhetne. A telefonunkat legalább némítsuk le.

A tételek kihúzása után először is alaposan vizsgáljuk meg a címet. Egyetemi pályafutásom során több alkalommal is előfordult, hogy a tételsorban akár tartalmilag, akár elnevezésileg is hasonló tételek voltak. Ügyeljünk arra, hogy ne más tételről beszéljünk.

Építsük fel gondosan a mondandónkat: ne vágjunk bele a közepébe, szánjunk legalább két- három mondatot a bevezetésre. A legértékesebb, mikor el tudod helyezni az adott kérdést rendszertanilag. Magabiztos fellépéssel hidd el - jellemzően- az oktató nem fog félbeszakítani és kellemetlen kérdésekkel zaklatni, ha látja, hogy tudod és felkészült vagy. A legtöbb vizsgán nem csak az adott tételre kíváncsiak az oktatók, hanem pont azért, hogy felmérjék éppen azt a tételt húztad, amit véletlenül megtanultál, vagy pedig tudsz-e ténylegesen mindent, előfordulhat, hogy kérdeznek más tételből is. Ezt könnyen ki tudod kerülni azzal, hogy a bevezetésben mondasz a tétellel összefüggésben néhány bevezető, értékes gondolatot. Ez is már magában egy fél siker.

A papírodra írd fel a nevedet, gyakorta beszedik a vázlatot, de írj olvashatóan, olyan is előfordulhat, hogy az oktató elkéri a papírodat és gyorsan átfutja azt. Jelöld a lapon mely tételt húztad, a feleletedkor mondd el a címét is. Használj a vázlatban címszavakat, legyen a kidolgozás vázlatos. Nem szabad a lapot bámulni, el kell tudni szakadni tőle, a papír csak egy mankó. A felelet közben nézz fel sokszor, tarts szemkontaktust a vizsgáztatóval, keltsd azt a látszatot, mintha fejből mondanád a tételt, a papíron a szavak csak vezetik a mondandódat.

A felelet közben ne kattogtasd a tolladat, ne dobolj a lábaddal, ha forgós a szék ne forogj vele. Tudom, nehéz ennyi mindenre ilyen szituációban figyelni, de a kényszercselekvéseket, pótcselekvéseket mellőzd. Ne káromkodj (hallottam már róla), ne vond kérdőre az oktatót az érdemjegy miatt, ha netalántán olyan jegyet kapsz, amelynél jobbra számítottál kedvesen kérdezd meg a jobb jegyért nem tenne-e föl még néhány kérdést. Veszíteni nem veszíthetsz, viszont mérlegeld például az a hármas éppen csak "hármaska", vagy tényleg hajlana egy négyes felé. A vizsgáztatók is emberek, tehát ha véletlenül olyan tételt húzol, ami tudod, hogy nem volt benne a tételsorban, ne támadj neki, hanem tisztelettudóan kérdezd meg, biztos-e abban, hogy ez a tétel az idei tételsor részét képezte. Ha felelet közben, után feltesz egy kérdést és hirtelen nem tudod, ne mondd azt, hogy fogalmad sincs róla és ne is beszélj csacskaságokat, kérj egy fél perc gondolkodási időt, hidd el, nem fogják megvonni tőled.

Előfordulhat az is, hogy a vizsgaidőszak nyolcadik, kilencedik szóbeli vizsgáján leblokkol az agyad. Velem egyszer fordult elő és nem csak hogy kellememetlen volt, de dühítő is, hiszen csak az járt a fejemben, hogy "most a tétel ötödik bekezdése jön, az ötös felsorolás, rózsaszínnel kiemelve". Jogosan keseredsz el, hogy amit még előző nap folyékonyan, szó szerint szavaltál, az agyad nem tudja felidézni. Mondhatom, hogy ne pánikolj be, de ilyenkor ez automatikusan bekövetkezik.

 

Ennek kapcsán említeném meg azt, hogy sokan rossz néven veszik, ha két, akár több tételt is ki kell húzni. Ebben a sajnálatos szituációban nekem ez volt a mentőövem. A kidolgozás közben már nem tudtam felidézni az adott tétel második felét, így arra koncentráltam, hogy az első tételemet nagyon jól el tudjam mondani és azzal kompenzálni tudjam, hogy a második fele ha napestig ott ülök sem fog beugrani. Ez egy remek taktikta, az első tételnél plusz érdekességeket is megemlítettem, amiért még szóbeli dícséretet is kaptam, így mikor a második tétel felénél egyszer csak megálltam, az oktató értetlenül nézett rám. Sajnos ilyenek megesnek, de ne add soha fel, próbáld a menthetőt menteni, hidd el a legtöbb esetben jobb jegyet tudsz annál kapni, mint amit alapesetben akkor kapnál, ha két tétel közül az egyik felét nem tudod. Azzal, ha az évek során hallgatott tananyagot nem felejted el és idővel a tanultak összeállnak a fejedben, látod az összefüggéseket, s a vizsgán nem arra koncentrálsz, hogy mit nem tudsz, hanem arra, hogy megvillantsd az egyéb tudásodat, egy ilyen vizsgáról is úgy jössz ki, hogy az oktató megdícsér, milyen kellemesen el lehetett beszélgetni veled a tételsor utolsó és egyben legrosszabb tételéről.

 s-l400.jpg

Kép forrása: www.ebay.com

TANULNI JÓ DOLOG!

Még akkor is, ha most kikerekedik a szemed és azt mondod, hogy dilinyós vagyok. Nyugodj meg, ezt én sem gondoltam mindig így. A kényszer szüli, s egészen az óvodától való túlterheltség azt, hogy a tanulás szépsége, élvezetessége a diákok számára elmúlik. Meg kell találd az utat, az utadat, magadnak kell rájöjj, hogy mi okoz örömet. Engem egy külföldi utazás változtatott meg, tizenhét éves koromban. Az addig bukdácsoló, igazán semmilyen tudomány (és az olvasáson kívül ténylegesen semmi... - ) iránt nem érdeklődő énemből az utazás végére tervekkel, célokkal teli, ambiciózus lány lett. Különösebb magyarázatot én sem tudok adni a változásra, talán csak azt, hogy megismertem egy idegen kultúrát, egy más mentalitást, s azt, hogy ha tanulok szinte bármit elérhetek. S itt elődlegesen ne az anyagiakra gondolj! Hanem arra, hogy tanulj bármit, érdeklődj bármi iránt, legyen az humán-, reál-, természettudomány, képzőművészet, idegen nyelvek, értelmet adsz a mindennapoknak, szélesíted a látókörödet, kicsi, majd egyre nagyobb célokat tudsz tűzni magad elé, egyre jobban fogod érezni magad a siker által a bőrödben. 

Mindig szívesen segítettem társaimnak, de egymás helyett - bármilyen kár - nem tudunk tanulni. A kérdésre - amit éveken át én is feltettem néhány osztálytársamnak- "te mindig hogyan kapsz jó jegyet?" - idővel megkaptam a választ. Magamtól. Mikor mások kérdezték tőlem, csupán annyit feleltem valamennyi alkalommal, hogy "alázattal tanulok". Véleményem szerint "tanulni" meg kell tanulni. Ki kell tűzni egy célt s nem tágítani mellőle. Sosem szerettem a közhelyes mondásokat, sosem ültem önbizalomnövelő könyvek fölött. Úgy gondolom a cél elérése érdekében mindössze eltökéltség szükséges, a kifogások mellőzése, s szigorú önfegyelem.

Le kell szögezzem szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy megfelelő és stabil szülői háttérrel rendelkezem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy gondtalanul telt volna mind az anyagiak, mind az egyéb problémák terén az öt éves jogi képzés. Ezek megoldásáról a későbbiekben essék szó. Viszont azért, hogy ne csak egy szemszögből közelítsem meg a vitatott kérdéseket, több véleményt is figyelembe fogok venni: egyetemi, főiskolai tanulmányok mellett dolgozókét, önköltséges képzésen tanulókét, s nem utolsó sorban más szakokon tanulókét.

E könyv az általam tapasztaltakat helyezi a fókuszba, tehát a jogi egyetemi képzést fogom elsődlegesen több oldalról is górcső alá venni. Továbbá azt is szeretném leszögezni, hogy más jogi karok tanulóinak véleményét szintén csak érintőlegesen tudom bemutatni.

Bízom benne, hogy saját tapasztalataim, módszereim bemutatásával segítséget nyújthatok másoknak immár nem csak "jegyzeteimmel", hanem utat mutathatok ahhoz, hogyan kell egy vizsgaidőszakot kiegyensúlyozottan megélni és sikeresen teljesíteni, hogyan lehet egyes traumákat és problémákat úgy áthidalni, hogy ne váljék a tanulás rovására, hogyan, mikor, mennyit, miből érdemes tanulni, miként lehet egyéb szakmai tevékenységekre is időt szánni, szakdolgozatot, önéletrajzot írni, államvizsgákra készülődeni s ezek mellett még a barátokra, szórakozásra is gondot fordítani!

 

Köszönöm, ha elolvasod és remélem hozzájárulhatok tanácsaimmal sikered eléréséhez!

 students_can_make_studying_fun_and_efficient_by_using_memory_tools.jpg

 

 Kép forrása: www.expertbeacon.com

Címkék: tanulás, tanulni jo

ÜDVÖZÖLLEK!


Szervusz!

Először is szeretnék bemutatkozni. Szabados Kingának hívnak, Kazincbarcikán élek, jogászként dolgozom. Egyetemi tanulmányaimat Budapesten folytattam 2011 és 2016 között. 2016 tavaszán jeles eredménnyel jogi diplomát szereztem. A diploma megszerzését követően szinte rögtön munkába álltam, s szabadidőmben rendszeresen írok. Az Irodalmi Rádió szervezésében 2016 tavaszán elnyertem az "Év jogász írója 2016" verseny hallgató- próza kategóriájának második helyezését is s e sikeren felbuzdulva erőt merítettem ahhoz, hogy novelláimat, regényeimet a nyilvánosság felé közöljem.

Hazánkban a kezdő és még "be nem futott" írók regényeinek kiadása gyerekcipőben jár. Tizenéves koromtól megannyi elkészült művemmel, szinte valamennyi magyarországi kiadót megkerestem, melyektől a válasz mindig ugyanaz volt: nem merik elvállalni a kiadást, mert nem garantált a siker, a profit. Az internet viszont remek lehetőségeket biztosít a publikálásra, talán közvetlenebb kapcsolatba is kerülhet az amatőr író az olvasókkal. A blogbejegyzések pedig idővel az olvasók esetlegesen felmerülő kérdéseinek megválaszolása alapján is gyarapodhatnak.

2016 nyarán íródott könyvemet szeretném időszakonként, részletekben publikálni, mellyel őszintén remélem segítséget nyújthatok a blogra tévedő kedves Olvasóknak!

Keress bizalommal, amennyiben észrevételed, hozzáfűznivalód támad!

kingaszabados92@gmail.com


Amennyiben írásaim elnyerték tetszésedet, ajánlom figyelmedbe szerzői oldalamat is, melyen novellákat olvashatsz!

http://irodalmiradio.hu/wp/index.php/author/szabadoskinga/

 sam_7123.JPG

Címkék: üdvözöllek
süti beállítások módosítása